Menetpróba: Honda Super Cub C125

Na, ezt hallgassák meg. Több mint százmillió legyártott Cub talált eddig gazdára. Ez a szám leírva így néz ki: 100 000 000, azaz egy darab egyes és nyolc darab nulla.






Amúgy ez a százmillió valami olyasmi, mint ahogy a Föld lakosságát vagy az éppen kiirtott erdőterület nagyságát szokták érzékeltetni, hogy 7,67 milliárd fő… pardon, 7,68 milliárd, pardon, 7,69 milliárd… szóval állandóan növekszik, a 100 milliós Cub-értékesítés ugyanis 2017-es adat. Ezzel ő a világ legnagyobb darabszámban értékesített géperejű járműve. A kérdés, hogy miért vesz meg több mint 108 darabszámú egyed egy adott motort?



Az ok földrajzi helyenként (és időszakonként) változó. Délkelet-Ázsiában például ez volt a bicikli után elérhető legolcsóbb közlekedési eszköz – bár a történelmi szamárárakkal nem vagyunk tisztában –, Amerikában szintén, de ott nagyban hozzájött a sikerhez még a cukiság faktor is, bármilyen borzasztó is a szó. Az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején járunk, Amerikában a motorozás éppen vadnyugati időszakát éli, a motor, pláne a motoros valami fenyegető, piszkos, zajos, erőszakos dolgot jelent az átlagos polgár számára, amitől, akitől óvni kell asszonyt, gyereket, életszínvonalat és társadalmi státuszt. Motorokon randalírozó fekete bőrdzsekis háborús veteránok, Hells Angels, Pagans, 1%-osok… nem éppen az amerikai álom főszereplői, hacsak nem ellenpontként.



Aztán jött egypár mosolygó, hajlongó japán valami kis 50 cm3-es vacakkal, ami se nem robogó, se nem motor, és jött az évtizedes reklámkampány, az „A legkedvesebb emberekkel Hondán találkozhatsz” szlogennel, jött a Beach Boys a Little Honda című számával – amely nem keverendő össze a Help me, Rhonda cíművel – és az amerikaiak elkezdték kedvelni a Cubot.

Akciós apák napi előfizetés 32% kedvezménnyel itt!



A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/06 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.